A Magyar Királyság virágkora – 1867-1914, Ferenc József és Sissi, diszcsomagolt éremszett

Két és félezer éves az a pénzkibocsátási hagyomány, amely szerint monarchiákban az uralkodó arcképe kerül a fémpénzekre. Különleges alkalmakkor azonban olykor megjelenik mellettük a trónörökös, vagy éppen a házastárs arcképe is az érméken. Így a magyarok szeretett királynéjának alakját is megőrizte néhány korabeli fémpénz és érem, amelyek Erzsébet életének nagy fordulópontjairól emlékeznek meg.

Egyik királynét sem őrizte meg olyan jó színben a magyar történelmi emlékezet, mint Ferenc József hitvesét, Sissit. Szerette a magyarokat, megtanult magyarul, hazánk számára előnyös politikai alkuk hátterében a királyné befolyását sejtették, szerelmes volt Andrássy Gyula miniszterelnökbe, suttogták a magyar alattvalói. A szülei tóparti kúriájából a bécsi császári palotába kerülő, derékig érő hajú bajor hercegnő törékeny alakja valóban kitűnő táptalajt biztosított a személyét már életében körüllengő legendáknak.

Ferenc József szerelmes lesz

Erzsébet királyné (1837–1898) Elisabeth von Wittelsbach hercegnő néven látta meg a napvilágot Bajorország fővárosában, Münchenben. Bár nem a bajor királyi udvarban, hanem szülei Starnbergi-tó partján álló Possenhofen-kastélyában nőtt fel, a lehető legjobb családból származott: I. Miksa bajor király volt az anyai nagyapja, sőt, anyai ágon maga a leendő férje, Ferenc József is az első unokatestvére volt. A mindössze tizenhat éves Sissi az ifjú császárral akkor találkozott először, amikor édesanyját és nővérét, Ilona hercegnőt elkísérte Bad Ischlbe, hogy ott Ilonát bemutassák Ferenc Józsefnek, akit a császár feleségéül szántak. Ferenc József azonban Sissibe lett szerelmes. Szerelem volt ez az első látásra: a császárt lenyűgözte a vidám, rakoncátlan ifjú hölgy, aki lovagolt, játszott, csacsogott, a modora pedig – legalább is udvari mércével mérve, hisz nem őt szánták császárnénak – túl közvetlen volt és hiányos. Azonban a „származási feltételeknek” ő is ugyanúgy megfelelt, mint a nővére, így a szigorú nagynéni és leendő anyós, Zsófia főhercegné beleegyezett a házasságba. Szerencsére Sissi is viszonozta Ferenc József érzelmeit. Tetszett neki a jó vágású, kifogástalan modorú fiatalember, aki 23 évesen egy egész birodalom élén áll – és vajon melyik „vidéki” lány ne gondolt volna áhítattal Bécs pompájára és a császárnészerepre? Így aztán valóban szerelmi házasságot köthettek, ami, valljuk be, udvari körökben ritkaságszámba ment akkoriban.

Az esküvőre 1854-ben került sor Bécsben, az Ágoston-rendiek templomában. Az este hét órakor kezdődő szertartást nem kisebb egyházi főméltóság, mint Bécs püspöke vezette le hetven pap segedelmével, az esküvőt követő mulatság pedig egy egész álló hétig tartott.

Magyar királyné születik

Történelmi tény, hogy az 1867-es kiegyezést nagyban segítette az egy évvel korábbi porosz–osztrák háborúban a Habsburgok veresége, amely megmutatta Ausztria gyengeségét, és előrevetítette azt, hogy a jövőben már nem lesz képes a magyarság elnyomójaként fellépni. Az is tény, hogy a kiegyezés tartalmát leginkább Deák Ferenc országgyűlési képviselőként folytatott sokéves politikai küzdelme határozta meg.

Mindemellett azonban arról suttogott a korabeli közvélemény, hogy a kiegyezés hátterében ott állt a császárné segítő jó szándéka is. És valóban, az első években még anyósa, Zsófia főhercegné ellenőrzése alatt élő, az udvar szigorától, a protokolláris kötelezettségektől megrettent ifjú császárné ekkorra már érett nővé vált. Miután beutazta fél Európát és kora legkiválóbb haladó elméivel barátkozott, az 1860-as években például kikövetelte férjétől a láncra veretés megszüntetését a börtönökben, vagy a politikai foglyok amnesztiáját, illetve büntetésük lerövidítését. Fiának, a trónörökös Rudolfnak poroszosan szigorú neveltetése is az ő hatására ért véget. Bennfentesek tudni vélték, hogy Erzsébet a magyarok ügyében is sokat „suttogott” a férje fülébe, és ki tudja, egy szerelmes férj, még ha egy birodalom császára is, mit meg nem tesz hitvese boldogságáért?

Tény, hogy Erzsébet 1863-ban a „számára engedélyezett hölgyek listájának” utolsó helyéről – nem kis udvari megdöbbenést kiváltva – magyar társalkodónőt vett maga mellé, a kisnemesi származású Ferenczy Idát, Kecskemétről. Sissi néhány év múlva már beszélt magyarul, ez lett társalkodónőjével a titkos nyelve. Levelezésbe kezdett kora legnagyobb magyar elméivel, így Jókai Mórral, báró Eötvös József íróval és későbbi oktatási miniszterrel, sőt magával Deákkal, és az 1867-ben miniszterelnökké kinevezett Andrássy Gyulával is! Így aztán, amikor „Erzsébet ausztriai császárné boldogító csillagzat örömárjai közt magyar királynévá koronáztatott Budán 1867-ben”–, az Sissi és a magyarság számára is egyaránt örömteli esemény volt.

Régi hagyomány szerint a nemzet és frissen koronázott uralkodója megajándékozzák egymást. A királyi pár a hajdan a Grassakovich-család tulajdonában volt, állami pénzen felújított gödöllői kastélyt kapta ajándékba, valamint százezer aranyforintot. Ferenc József viszont ez utóbbit ajándékozta tovább a ’48-as szabadságharc hadirokkantjainak és árváinak – sokak szerint Sissi közbenjárására. Erzsébet királyné igazi ajándéka magyar alattvalói számára azonban az volt, hogy a következő évben születő gyermeke, saját kifejezett kívánságára, a Budai várban látta meg a napvilágot. Ő lett a kis Mária Valéria főhercegnő (1868–1924). Ám jó néhány korabeli közjogi méltóság úgy vélte, ha a Budai királyi várban fiúgyermek született volna, az joggal követelhette volna magának a Magyar Királyság trónját. Ki tudja, talán ez is volt Sissi szándéka.

Egy házasság mérlege

Ferenc József és Erzsébet házassága két évtized után megromlott. Van valami sorsszerű abban, ahogyan valaki megleli a szerelmét, és abban is, hogy némelyik szerelem nem tart örökké. Talán a királyi pár elhidegülésében sem kizárólag ők maguk voltak a hibásak; például olyan családi tragédiák érték őket, amelyek nem egyszer napjainkban is okai a szerelminek indult házasságok felbomlásának. 1857-ben kétéves kislányuk, Zsófia főhercegnő tífuszban megbetegedett és meghalt. 1867-ben Ferenc József – részben saját hibájából – elvesztette szeretett öccsét, Miksa főherceget, akit a mexikói francia beavatkozás után III. Napóleon rábeszélésére küldött Mexikóba császárnak, és akit a helyi szabadságharcosok végeztek ki. Az igazán nagy tragédia pedig csak ez után érte a királyi párt: 1889-ben, nem kis mértékben az apjával való összetűzéseinek eredményeképpen, Rudolf trónörökös öngyilkos lett. Erzsébet majd belehalt egyetlen fiának elvesztésébe, akinek haláláért a férjét okolta, és akinek soha többé nem tudott teljesen megbocsátani. Ilyen körülmények között már nem is annyira rendkívüli esemény, hogy Ferenc József és Sissi elhidegültek egymástól. A császár titokban híres bécsi színésznőknél keresett vigasztalást, míg Erzsébet már évek óta nyíltan barátkozott a kor egyik legszebb férfiújának tartott gróf Andrássy Gyula magyar miniszterelnökkel. A történettudomány máig nem tisztázta hitelt érdemlően, hogy valóban több volt-e közöttük, mint barátság, ahogyan a korabeli rossz nyelvek pletykálták.

Akit egy egész nemzet megsiratott

Erzsébet királyné életének utolsó éveiben sehogyan sem tudta leküzdeni fia halála felett érzett fájdalmát. Búskomorság vett erőt rajta, mindig feketében járt, és utazgatással igyekezett elmenekülni a fájó bécsi emlékek elől. Sok időt töltött például Korfun, ahol pompás nyaralót építtetett. Tragikus halála is egy külföldi útján érte: 1898-ban Genfben éppen sétahajókázásra indult a tóhoz Sztáray Irma grófnővel, amikor az utcán egy velük szembe jövő fiatal munkás megbotlott, nekiesett a királynénak, majd továbbsietett. Magyar társalkodónője még fel tudta segíteni Erzsébetet a sétahajóra, de azon a királyné rosszul lett és összeesett. Mire felfedezték, hogy az utcán nekieső férfi szoros fűzőjén át megszúrta, Erzsébet királyné már kiszenvedett. Merénylője egy az éhezéstől megzavarodott 25 éves olasz anarchista proletár volt, aki nem Sissit akarta megölni, csak bárkinek, aki uralkodóházból származik, a vérét ontani, mert a királyokat okolta a proletariátus helyzetéért.

Sissi értelmetlen halála hatalmas megdöbbenést váltott ki Európa-szerte, magyar alattvalói pedig különösen meggyászolták – mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a következő évtizedekben számtalan róla elnevezett hazánkbeli híd, városrész, utca és köztér – például az Erzsébet híd, Pesterzsébet kerület vagy az Erzsébet kilátó. A 61 évesen elhunyt királynét a bécsi kapucinusok kriptájában, Rudolf trónörökös mellé helyezték örök nyugalomra.

Szerezze meg Ön is a különleges érmeszettet a legendás királyi párral! Az egyedi tervezésű éremképek a „Boldog Békeidők” stílusjegyeit ötvözik eredeti, korhű portréképek felhasználásával.

• Korabeli pénzérme utánveretén korhű, színpompás motívumok!
• Tükörveret emlékérmek, nemes 333-as ezüstötvözetből!
• A különleges éremszettet exkluzív díszdobozban szállítjuk!