A legújabb Native dollár, 1 dollár, USA, 2025

A hátán gyermekét hordó fiatal indián nőt ábrázoló, sárgaréz Sacagawea-dollár (8,1 g, 26,5 mm) még 2000-ben váltotta le az addigi nikkel 1 dollárost, a női egyenjogúsági harcost ábrázoló Susan B. Anthony-dollárt. Azóta 17 újabb, őslakos témájú „Natív” 1 dolláros látott napvilágot, ami egy érdekes és népszerű kollekció.

De miért az indiánok?

Sok történész feltette már a kérdést: annak fényében, hogy dédapáik a 19. század végéig bezárólag majdhogynem kiirtották az észak-amerikai őslakosokat, az indiánok minek köszönhetik 20. századi példátlan népszerűségüket a fehér amerikaiak körében? A jelenségnek talán két oka van: egyrészt a modern társadalom hétköznapi robotjában sínylődő ember számára az elvesztett szabadság jelképeivé váltak a prérik és erdők egykori rézbőrű lakói, másrészt pedig a lelkiismeret hangja szólalt meg, főleg az értelmiségi, fehér angolszász amerikaiakban.

Sacagawea, a fehérek megmentője

Az érmesor állandó hátoldali motívuma, Sacagawea élő ember volt: 1804–1806-ban ez a fiatal soson indián nő kalauzolta a Lewis és Clark expedíció tagjait a Mississippi folyótól, az egész észak-amerikai kontinensen, a prérin és a Sziklás-hegységen át a Csendes-óceán partjáig. Akkoriban a telepesek még csak egy keskeny sávban, az USA keleti partján éltek, így ez a felfedezőút teljesen vad és veszélyes vidéken át vezetett. Sacagawea tolmácsként, nyomolvasóként, az ehető és mérgező növények, állatok ismerőjeként tartott a fehér felfedezőkkel, akik rádöbbentek, hogy nélküle százszor is odavesztek volna, így nevét naplóikban, leveleikben hálásan emlegették. Az úton Sacagawea az expedíció egyik francia vadász tagjától fiút szült: ez a csecsemő látható az érmeképen. A pár később is együtt maradt és egy lányuk is született. Mivel Scagaweáról nem maradt fenn hiteles ábrázolás, az érmeképhez egy 1976-os születésű, név szerint ismert soson indián egyetemistalány ült modellt az érmetervezőnek.

Békepipák, nyílhegyek és tolldíszek…

A Sacagawea-dollárok érmeképeit az indiánok választják, így az érmeképek az európai személő számára néha elvontak, az amerikai történelem szempontjából viszont fontos eseményeket elevenítenek fel. A Sacagawea-dollárok címletoldalán 2000 és 2008 között az amerikaiak címerállata, a fehérfejű halászsas szerepelt. A sast 2009-ben cserélték le, ekkor az 1 dollárra az indiánok ősi veteményezési gyakorlata, a „három nővér” került: a kukoricát mindig babbal és tökkel együtt ültették, így 30%-al nagyobb termést érhettek el, mintha külön ültették volna őket. Amikor az Egyesült Államok első telepesei, a hollandok megérkeztek az északkeleti partra, döbbenten tapasztalták, hogy ott nem primitív vademberek, hanem a fejlett kultúrájú és nagy lélekszámú irokéz nép élt, amelyet öt törzs – az onondaga, mohawk, oneida, cayuga és seneca – szövetsége alkotott. Az ő szövetségükről, emlékezett meg a 2010-es érme.
A 2011-es egydolláros az első szerződést idézte fel, amelyet a fehér telepesek az indiánokkal kötöttek 1621-ben. A következő évszázadokban azonban a telepesek, a rézbőrű vezetők segítségével az indiánok ezeréves cserekereskedelmi útvonalait használták, ezzel nyugatra szorítva a közép-amerikai préri lovas indiánjait, akikről a 2012-es érme emlékezett meg.
1776-ra már annyi brit telepes vette birtokba a földrészt, hogy kikiáltották az Amerikai Egyesült Államok Függetlenségi nyilatkozatát, két évvel később pedig a fiatal állam megkötötte első hivatalos szerződését az őslakosokkal, az 1778-as Pittsburgh-i delaware-szerződést, erre utal a 2013-as érme.

Népszerű kollekció, USA 1 dollárok

Az indián témájú érmék nagy népszerűségnek örvendenek, így minden évben a gyűjtök örömére, egy új „Natív” 1 dolláros kerül kibocsátásra. Az eddig megjelent érmék a következő témákat jelenítik meg. A 2014-es 1 dolláros, az őslakosok kezdetben tanúsított vendégszeretetét ábrázolja, a 2015-ös pedig az indián vasmunkásoknak, a felhőkarcolók építőinek állít emléket. A 2016-ban kibocsátott 1 dolláros az indián híradósok előtt tiszteleg, akik feltörhetetlen kódot használtak, így továbbítva a híreket a világháborúban. A cseroki ábécé megalkotójának a portréját láthatjuk a 2017-es érmén. Seyuoyah egy cseroki írástudatlan ezüstkovács volt, aki elhatározta, hogy létrehozza a cseroki nyelv lejegyzésének módját, hogy az indiánok, akár a fehér emberek, papírra vetett jelekkel is tudjanak kommunikálni. A 2018-as érmén az indián származású Jim Thorpe az USA legendás atlétája és focistája jelenik meg. 2019-ben, a Holdra szállás 50. évfordulóján az űrprogramban dolgozó nőket köszöntötték a „Natív” 1 dollároson. Elizabeth Peratrovich emlékét idézi a 2020-as érme, aki az alaszkai bennszülöttek egyenjogúságáért küzdött. Az ő érdeme, hogy 1945-ben elsőként elfogadták a diszkrimináció ellenes törvényt.
A 2021-es kibocsátáson az indián őslakosok bátor tetteit és példaértékű katonai szolgálatainak elismerését köszöntötték. Egy évvel később, a 2022-es indián 1 dolláros érme Ely Samuel Parker előtt tiszteleg, aki Ulysses S. Grant tábornok katonai titkáraként szolgált az amerikai polgárháború alatt. Amikor Ulysses S. Grant USA elnöke lett, Parkert nevezte ki az indián ügyek biztosának. A 2023-as „Natív” 1 dollár a balett lenyűgöző világát idézi. Az érmén Maria Tallchief jelenik meg, akit Amerika első nagy primabalerinájaként tartanak számon. Ő volt az első indián, aki ezt a rangot birtokolhatta. A 2024-es tavalyi érme, az állampolgársági törvényre emlékezik, amikor 1924. június 2-án aláírták az indián állampolgársági törvényt, amely megadta az Egyesült Államok állampolgárságát minden indiánnak és egyben megőrizhették törzsi identitásukat is.

Az legújabb, a 2025-ös „Natív” 1 dollár Mary Kawena Pukui hawaii tudós, író, zeneszerző és pedagógusnak állít emléket, aki társszerzője volt az 1957-ben kiadott Hawai-angol szótárnak.
Gyűjtse Ön is a „Natív” 1 dolláros érméket. Rendelje meg a legfrissebb kibocsátást a 2025/2 Érmebőrzéből (Cikksz.: 202502013).