Ferenc József és Sissi - házassági 2 florin UV

Erzsébet királynét, közkedvelt nevén Sissit, nem nevelték uralkodónőnek. 1854 áprilisában mégis Európa egyik leghatalmasabb uralkodójának lett a hitvese, mikor feleségül ment elsőfokú unokatestvéréhez, Ferenc Józsefhez, az osztrák császárhoz.

A császári pár eljegyzése

Miksa József bajor herceg második leánygyermeke, Wittelsbach Erzsébet, mindössze 16 éves volt, amikor 1853 augusztusában édesanyjukkal Mária Ludovika Vilmával és nővérével, Ilonával Bad Ischlbe, a Habsburgok hagyományos nyári üdülőhelyére utazott, ahol a lányok unokatestvére, az akkor 23 éves Ferenc József is ott tartózkodott. Zsófia Friderika osztrák főhercegné és a bajor hercegné egymásnak szánta Ferenc Józsefet és Ilonát, ezért tervezték találkozásukat az üdülővárosba. Bad Ischl-ben azonban az élet felülírta az anyák gondos tervezését: Ferenc József és Erzsébet első látásra egymásba szeretett. Még augusztusban megtartották az eljegyzést, majd miután a pápa beleegyezését megkapták, az esküvőt 1854. április 24-ére tűzték ki. Abban az időben, feltehetően nem volt boldogabb ifjú pár a világon Sissinél és Ferenc Józsefnél. Uralkodók esetében, a házasságok többsége érdekből és nem szerelemből köttettek, az ifjú pár csak reménykedett, hogy idővel egymás társaivá tudnak válni. Ők viszont rajongtak egymásért. Az eljegyzés után látott napvilágot a mindennapi használatú 1 florin ezüstérme alkalmi, ünnepi változata, melyen a császár portréja helyére a boldog, fiatal császári pár képmása került. Ennek az éremnek eredethű utánveretét, színezüst bevonattal, megrendelheti Ön is webáruházunkból.

Az esküvő és az udvar szigorú etikettje

Pompás esküvőre készültek az Osztrák-Magyar Monarchia fővárosában, Bécsben. Sissi 1854. április 20-án a lakosság lelkes ünneplése közepette búcsúzott el Münchentől Bécs irányába. Családja kíséretében egy hajón utazott, melyet jövendő férje küldött elé. A hajóút jó két napig tartott, míg április 22-én, késő délután Bécsbe érkeztek. A kikötőbe megérkezve a fiatal császár fogadta a vendégeket. Onnan hintókkal hajtott a násznép a schönbrunni kastélyba, ahol Erzsébetet hivatalosan is bemutatták a császári családnak és az udvar előtt. A lelkes tömeg újra meg újra kikövetelte magának, hogy a tizenhat éves hercegnő jelenjen meg az ablakban. A fiatal lány számára magával ragadó volt a felé áradó szeretetnek ezen kimutatása, de egyben rendkívül fárasztó is.

A következő napon Erzsébet ünnepélyes pompával, nyolcfogatos hintóban hajtatott be édesanyjával együtt Bécs városába, hogy elfoglalja helyét a Hofburgban, a császár hivatalos rezidenciájában. Az úton előttük és mögöttük udvaroncok, gárdisták és hivatalnokok serege vonult. A Hofburgban megismerhette Sissi a jövőben körülötte serénykedő szolgálók és komornyikok hadát, valamint udvarhölgyeit. Legnagyobb megrökönyödésére a melléje rendelt dámák, akik az udvar szigorú szabályai szerint ettől kezdve a társaságát alkották, nem az ő korosztályából való arisztokrata lányok, hanem a saját anyjával egykorú asszonyok voltak. Mind ez, mind az udvar szigorú etikettje ettől kezdve rendkívül nyomasztani kezdte őt. Április 24-e, hétfő volt az esküvő napja. A város templomaiban már a reggeli órákban szentmiséket celebráltak az ifjú pár tiszteletére. Az esküvő maga, este hétre volt időzítve a Szent Augusztusz templomban. Négy órával a ceremónia kezdete előtt már le kellett zárni az embertömeg elől a Hofburghoz és a templomhoz vezető utcákat. Hat órakor a templom már az utolsó padig megtelt a meghívott előkelőségekkel. Miután Bécs érseke több mint 70 püspökkel és más magas rangú egyházi főrenddel bevonult a dómba, követte őt a császár a hercegek kíséretében. Végül az izgatott Erzsébet következett anyja, nővére, jövendő anyósa, és jövendő sógornői társaságában. A gyűrűk felhúzásának pillanatában ágyúsortüzek dördültek a városfalakról. Visszatérve a Hofburgba a híres hadvezérek, Radetzky és Windischgrátz fogadták őket. Aztán következtek a külföldi követek. A pazar esküvői vacsorára éjjel 10 órakor került sor. Az esküvőt az elkövetkezendő napokban bálok, fogadások és ünnepségeket sorozata követte egészen április végéig.

25 évvel később, 1879-ben, az ezüstlakodalmuk alkalmából jelent meg egy jubileumi 2 florin ezüstérme, melyen a császári pár került ábrázolásra, immár idősebben. Ennek az éremnek eredethű utánveretét, színezüst bevonattal, most Ön is megszerezheti. Együtt tekintve az eljegyzési és a házassági érmet, jól látható a császári pár két portréján a 25 év. A császár homlokát ókori hagyomány szerint a dicsőség jelképe, egy babérkoszorú díszíti Sissi hajában egy gyönyörű, drágakövekkel kirakott diadém virít.

Erzsébet, a magyarok lelki társa

A császári udvarban Erzsébet a kezdetektől fogva magányosnak, elszigeteltnek érezte magát. Négy év alatt három gyermeket szült: 1855-ben Zsófiát, 1856-ban Gizellát, majd Rudolf, a várva várt trónörökös harmadikként, 1858-ban jött a világra. Amikor az elsőszülött Zsófia meghalt, a császárné depresszióssá vált, egészsége egyre romlott. Orvosai levegő- és környezetváltozást tanácsoltak neki, ezért Madeirára utazott, ezután Korfu, Velence, Bad Kissing következett, majd Bécs helyett többnyire inkább apja bajorországi kastélyában tartózkodott. Az udvartól távol töltött évek alatt Erzsébet határozott és öntudatos lett, felfedezte a szépségében rejlő erőt, és megtanulta érvényesíteni akaratát.

Bizalmasa, a kecskeméti köznemesi származású Ferenczy Ida ismertette meg vele Andrássy Gyula, Deák Ferenc, Széchenyi István kiegyezéspárti eszméit, és a császárné ettől kezdve mindent elkövetett az osztrák-magyar kapcsolat rendezéséért. Nem csak férjét ösztönözte erre, de magyar ruhában fogadta a hozzá látogató küldöttséget és a közhit szerint amnesztiákat eszközölt ki a szabadságharcban való részvételért elítélteknek. 1866-ban pedig, amikor Ausztria a poroszokkal háborúba keveredett, gyermekeivel nem a kényelmet és biztonságot nyújtó messzi tájakra utazott, hanem Pestre, a magyarok közé jött. A magyarság pedig örömmel nyugtázta, hogy a még mindig ifjú és szép császárfeleség tüntetően a magyarokba helyezi bizodalmát.